Szakmai múltam

Egy jó ismerősöm megkérdezte, hogy mi a hobbid, és én az válaszoltam, hogy az épületenergetika. Úgy gondolom, hogy annál nincs jobb, amikor nap mint nap azt csinálhatom, amit szeretek és ami igazán érdekel. 1975-en vettem át a diplomámat mint magasépítményi építészmérnök, majd 2025-ben átvehettem az akkor már "Arany" – 50 éves – diplomámat. Persze erre mondhatják, hogy öreg ez az ember, de ez nem igaz, mert ekkora szakmai múltban nagyon sok tapasztalat és tudás halmozódott fel.

A kezdetek

Pályakezdőként a MÁV Debreceni Igazgatóság Tervgazdasági és Műszaki Fejlesztési Osztályon mint magasépítményi műszaki ellenőr és beruházást előkészítő és bonyolító mérnökként kezdtem. Itt megtanultam a szakszerű beruházás előkészítést, a tervtárgyalásokat a szakszolgálatok a tervezők és üzemeltetők között, és azt a módszertant, hogy egy korrekten és műszakilag jól átgondolt, előkészített beruházást hogyan adjunk ki a kezünkből.

A MÁV Igazgatóság – Szolnoktól Záhonyig - létesítményeinek fenntartására létrehozták a MÁV Épület- és Hídfenntartó Főnökséget, így mivel érdekelt a konkrét kivitelezés, kértem az áthelyezésemet, így mint magasépítményi főépítésvezető beosztásba áthelyeztek, 160 fős építésvezetőség irányítása volt a kezem alatt. Míg a tervosztályon új létesítmények előkészítés megvalósítása volt a feladat, itt a meglévő létesítmények tervszerű karbantartását terveztük, és felújítását valósítottuk meg. A tervezési stádiumban megtanultam az épület vizsgálat minden csínját-bínját, a felújításra váró épületeket ízekre szedtük, így az épület szerkezeti, statikai kapcsolatait, és az épület hibákat megtanultam.

A DVSC (Debreceni Vasutas Sport Club focicsapat) létesítmény fenntartása is hozzám tartozott, sőt a MÁV Kertészet épületeihez tartozó téli kertjek fenntartása is az én területem volt. A DVSC létesítményi vezető feladatai voltak a következő kihívások a műszaki pályám alatt. Itt a füves focipálya téli- nyári karbantartása, sportolásra alkalmas állapotban tartása, valamint a létesítmény (öltözők mosdók, lelátók stb.) üzemeltetése, fűtése világítása volt a feladatom.

Kereskedelmi magánvállalkozás

Az életem következő nagy kihívása, egy országos lefedésű magyar magán export-import vállalkozás két megyére történő kereskedelmi üzleti kapcsolat kiépítése volt, ez már 1990 a rendszerváltás utáni évben történt. Hatalmas kihívás és feladat volt de élveztem és sikerrel vettem az akadályt. Majd létrehoztuk saját családi Kft vállalkozásunkat a Hir-Tec 11 Kft-t, amelynek keretében Indesit és Ariston háztartási készülékeket importáltunk és értékesítettünk a kelet-magyarországi régió területén. A forgalmazás két vámraktár létrehozásával valósult meg, és exportáltunk Ukrajnába is. Ez 1998-2000 években 1,8 milliárd forint átbevételt eredményezett. Hatalmas siker volt.

Vissza az építészetbe

Az Uniós csatlakozás után visszamentem az építész szakmába. Első munkám a Debrecen Airport repülőtér fejlesztése volt, a repteret a nemzetközi és schengeni befogadásra alkalmas reptérré kellett építeni. A KEVIÉP Kft volt a generál kivitelező és építésvezetőként vezényeltem le a beruházást, melynek értéke közel 1 milliárd Forint volt 2006-ban.

Ezután az épületenergetikára fókuszáltam, és a reptéri projekt után önállósítottam magam; a Budapesti Műegyetemre mentem tanulni, ahol elvégeztem az energetikai szakirányt. Az Építész Kamaránál vizsgát tettem, így megszereztem az Építésügyi Műszaki Szakértő Épületenergetikai szakértői jogosultságot (SZÉS6 és TÉ).

Közben a Debreceni Egyetem Műszaki Karán újra tanulmányokba vágtam, elvégeztem a műszaki ellenőri kiegészítő képzést, lediplomáztam, és megszereztem a magas- és mélyépítési műszaki ellenőri jogosultságot, mely az építész kamarában lett nyilvántartásba véve. Ezután már rendelkeztem kellő jogosultsággal, így nyitva ált előttem a szakmai kiteljesedés lehetősége.

Szakértői karrier

Innentől kezdve indult újra az életem, hátam mögött a rengeteg szakmai tapasztalattal és tudással. Eleinte nehéz volt munkát kapni, hiszen nem ismertek.

A Hajdú Bihari Naplóban olvastam egy energetikai témát érintő cikket. A cikk hibásan és szakmaiatlanul írt az energetikáról. Másnap felhívtam a főszerkesztőt, és jeleztem neki a problémát. Felajánlottam, hogy írok az épületenergetikáról, tanúsítványról, hőszivattyúról, napelemről újságcikket, ami szakszerű lesz, és érdekli az embereket. A főszerkesztő jelezte, hogy nem tudnak fizetni, én annyit kértem, hogy jelenjen meg a cikkben, a szöveg között, hogy "Jónás Imre épületenergetikai szakértő véleménye".

Innentől kezdve csörgött a telefon, és előkerültek a régi szakmai kollégák is. A szakma elkezdett megismerni. De mellette nagyon sok szakmai rendezvényre is elmentem, ahol aktívan részt vettem. Olyannyira jól sikerültek a dolgok, hogy az újság rendezett a szerkesztőségbe, egy délutáni napon betelefonálós szaktanácsadást, a szakértő válaszol címen, ami szintén nagyon jól sikerült.

A mottóm: Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan